Mi is az az étrend-kiegészítő?
Az étrend-kiegészítő olyan élelmiszernek minősülő készítmény, amely koncentrált mennyiségben tartalmaz tápanyagokat vagy más aktív összetevőket – vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat, esszenciális zsírsavakat, rostot, illetve akár növényi (botanikai) kivonatokat is [1,2].
Ezeket gyakran tabletta, kapszula, por, folyadék vagy más formában forgalmazzák, és céljuk (ahogy a nevéből is származtatható), hogy kiegészítsék az étrendet – különösen olyan esetekben, amikor valaki nem jut hozzá elegendő tápanyaghoz a szokásos étkezéssel (pl. speciális élethelyzet, időjárás, kor, étrendi hiányok miatt). Ugyanakkor az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozást [2].
Miért szedik az emberek – és mikor lehet szükség rájuk?
Az étrend-kiegészítők használatának hátterében többféle motiváció állhat:
- Mikrotápanyag-pótlás: vitamin- vagy ásványianyag-hiányok (pl. D-vitamin télen, vas, magnézium, stb.) pótlására.
- Megnövekedett igények: terhesség, fejlődés, időskor, fizikai vagy szellemi túlterheltség idején.
- Étrend-korlátok, életmód vagy környezeti tényezők miatt – pl. étkezési hiányosság, növényi alapú (vegetáriánus/vegán) étrend, napsütés-hiány okozta D-vitamin-csökkenés.
- Életminőség, egészségmegőrzés, támogatás: bár nem „gyógyszerként”, de cél lehet az egészség támogatása, bizonyos hiányállapotok megelőzése.
Fontos azonban újra kiemelni, hogy az étrend-kiegészítők nem működnek univerzális csodaszerként, azaz nem helyettesítik az egészséges étrendet és életmódot. A döntés, hogy szükséges-e valakinek kiegészítő, mindig az egyéni szükségletektől, táplálkozástól, egészségi állapottól függ.
Hogyan szabályozzák az étrend-kiegészítőket az EU-ban — és mit jelent ez a fogyasztóknak?
Ebben az egyik legfontosabb szereplő az EFSA (European Food Safety Authority, magyarul: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság). Néhány fő pont a szabályozás és biztonsági rendszer működéséről:
- Az EU-ban az étrend-kiegészítők élelmiszernek számítanak – nem gyógyszernek [1,2].
- A jogszabály (például az irányelv az étrend-kiegészítőkről) meghatározza, hogy milyen vitaminok és ásványi anyagforrások használhatók, illetve hogyan kell címkézni a termékeket [2,3]
- Az EFSA ad szakmai véleményt arról, ha új – korábban nem használt – tápanyagforrást vagy más összetevőt szeretnének bevezetni étrend-kiegészítőben. Az ilyen anyagok biztonságát, biológiai hozzáférhetőségét és lehetséges kockázatait tudományosan értékelik [4].
- A gyártóknak, forgalmazóknak kell biztosítaniuk, hogy a termékek biztonságosak, megfelelően címkézettek, és megfelelnek a tápanyag-összetételre vonatkozó szabályoknak [1].
- Az étrend-kiegészítők esetén jelenleg – uniós szinten – nincs egységes, kötelező maximális és minimális napi bevitel minden vitaminra/ásványi anyagra. Ugyanakkor az EFSA dolgozik azon, hogy megállapítsa az ún. „tolerálható felső bevitel” (UL – Tolerable Upper Intake Level) értékeket, amelyek figyelembe veszik a hosszú távú egészségre gyakorolt kockázatokat [5,6]
- Emellett az étrend-kiegészítők ugyanúgy tartalmazhatnak adalékanyagokat (pl. tabletták bevonóanyagait, színezékeket, ízesítőket), de ezek csak akkor engedélyezettek, ha az adott adalék használata jogszerű az élelmiszer-és adalékszabályozás szerint [2,3].
Mit jelent ez a fogyasztónak? Röviden: a szabályozás és tudományos vizsgálat nem a reklámfogásokról, hanem a biztonságról szól. Ha egy termék az EU piacán legálisan forgalmazható, az azt jelenti, hogy megfelelt bizonyos szabványoknak – de ez nem jelent automatikus garanciát arra, hogy az egyénnek szüksége van rá.
1. Vitaminok és ásványi anyagok: A legklasszikusabb kiegészítők – pl. C-, D-, B-vitaminok, kalcium, magnézium, vas, cink stb. Ezek a leggyakrabban hiányzó mikrotápanyagokat pótolják.
2. Esszenciális tápanyagok (zsírsavak, aminosavak, rostok) és más makrotápanyagok:
Olyan kiegészítések, amelyek nem feltétlen mikrotápanyag-hiány miatt hasznosak, hanem pl. étrendi egyensúly támogatására, felszívódás, emésztés vagy bizonyos fiziológiai igények miatt. Ide tartoznak az esszenciális zsírsavak (pl. Omega-3), esszenciális aminosavak (pl. BCAA-k), a rostok, vagy más, a sportolók és speciális étrendűek számára fontos anyagok.
Mi is az Esszenciális Tápanyag? (Az SZNCIA Esszenciája)
Fontos megkülönböztetni a tápanyagok között az esszenciális (más szóval: nélkülözhetetlen) kategóriát. Az esszenciális jelző azt jelenti, hogy az adott anyag a szervezet számára létfontosságú, ám azt önmaga nem képes előállítani (vagy csak nem megfelelő mennyiségben). Ezért muszáj külső forrásból, azaz az étrenddel biztosítanunk a bevitelét. Ilyen esszenciális mikrotápanyagok például a legtöbb B-vitamin, a Magnézium ásványi anyag vagy az Omega-3 zsírsavak is.
3. Botanikai vagy növényi kivonatok / egyéb bioaktív anyagok: Bár ezek népszerűek, külön szabályok vonatkoznak rájuk – hiszen, ha az adott növényi összetevő nem szerepel a jól dokumentált, hagyományos tápanyag-források között, akkor az EU szabályozás szerint engedélyeztetés előtt biztonsági értékelésre szorul [7].
4. „Funkcionális” kiegészítők, adalék- és segédanyagok (pl. tartósító, bevonó anyagok): Ezek nem feltétlenül tápanyagok, de a készítmény formáját, állagát, eltarthatóságát határozzák meg. Fontos, hogy csak engedélyezett adalékanyagok használhatók [3].
Mire érdemes figyelni vásárláskor vagy fogyasztáskor?
Amikor étrend-kiegészítőt választasz – akár webshopban – érdemes tudatosan figyelni az alábbi szempontokra:
- Címkézés, összetevők, források átláthatósága: Nézd, hogy pontosan milyen vitamin/ásványi anyag (vagy más összetevő) van benne – nemcsak a neve, hanem a formája is (pl. vitamin C-nak lehet többféle forma). Ha növényi/különleges kivonat van, győződj meg arról, hogy van-e adat a biztonságosságáról.
- Tápanyag-mennyiség és adagolás – különösen ne lépd túl a javasolt napi bevitelt: Mivel az EU-ban még nincs egységes, kötelező maximális bevitel minden tápanyagra, az „ultra-nagy dózisú” termékeknél különösen fontos odafigyelni. Az időtartam és a teljes napi bevitel (ételből + kiegészítőből) is számít.
- Szükségesség – ne automatikusan az legyen a cél, hogy minél többet vigyél be: Az étrend-kiegészítő akkor értelmes, ha célzott, tudatos pótlásra használod, nem „mindenre jó csodaszerként”.
- Biztonság, forgalmazó, megbízhatóság: Olyan forrásból vásárolj, amely megfelel az EU szabályainak, átlátható, és nem ígér irreális „csodaszereket”. Az is fontos, hogy ne dőlj be hangzatos marketing-ígéreteknek, ha nincs mögöttük tudományos bizonyíték.
- Figyelem az esetleges túlzott bevitelre, potenciális mellékhatásokra: Bizonyos vitaminok/ásványi anyagok – ha túl magas dózisban és hosszú ideig szeded – egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
Összegzés – tudatos döntés, tudatos választás
Az étrend-kiegészítők – ha okosan használjuk őket – hasznos eszközei lehetnek a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, pótlólagos tápanyag-bevitelnek vagy speciális élethelyzetek támogatásának. Ugyanakkor nem univerzális megoldások, és nem szabad vakon hinni reklámfogásokban.
A szabályozás és tudományos vizsgálatok (például az EFSA munkája) igyekeznek biztosítani, hogy az EU-ban forgalmazott termékek biztonságosak legyenek, és a felhasznált anyagok megfeleljenek a szigorú feltételeknek. Ez azonban nem helyettesíti a tudatos fogyasztói döntést: érdemes odafigyelni, tájékozottan választani, és amikor szükséges, szakemberrel konzultálni.
Referenciák:
[1] https://www.efsa.europa.eu/hu/safe2eat/food-supplements
[2] https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/food-supplements
[3] https://food.ec.europa.eu/food-safety/labelling-and-nutrition/addition-vitamins-and-minerals_en
[4] https://www.efsa.europa.eu/en/applications/nutrient-source
[7] https://www.efsa.europa.eu/en/applications/nutrient-source