A fokhagyma egyike a legrégebbi gyógynövényeknek. A  gyógyhatását, átható illatát, valamint erős ízét ismerték és nagyra értékelték már az ókorban is. 
Az utóbbi évtizedekben a korszerű orvostudomány intenzíven kutatja a fokhagyma hatékonyságát.

A fokhagyma a Liliaceae növények családjából származik. Széles körben termesztett növény, amely természetes gyógyhatását nem változtatta meg az elmúlt 2-3 évezred alatt sem. A növény gyógyhatású része a hagyma, hatóanyagai pedig: alicin, mint természetes antibiotikum, vitaminok (A-,B-, B2-), kolin, jód, de tartalmaz enzimeket és hormonokat is. A fokhagymát már régóta tisztelik, mint orvosságot és mint fűszert. A történelem során a fokhagyma megszerezte az univerzális orvosság státusát a gyulladások gyógyításában antibiotikus hatása miatt – természetes antibiotikumot tartalmaz (alicint). Nem kevésbé fontos a gombaölő hatása sem, míg vírusellenes hatása megelőző jellegű.

Antibiotikus hatása az utóbbi időben háttérbe szorult a szintetikus antibiotikumok előállításának fejlődésével, de a szuper mikrobák (az antibiotikumra ellenálló kórokozók) megjelenésével a fokhagyma ismét a fertőzések elleni harcok élére állt, hogy gyógyhatásával serkentse a szervezet természetes ellenálló-képességét.

A fokhagyma egyaránt használható megelőzésre és gyógyításra, bátran sorolhatjuk a gyógynövényeink közé, miközben konyhánk nélkülözhetetlen fűszere, zöldségféléje is.

Természetes antibiotikumnak számít, hiszen erős baktériumölő, fertőtlenítő hatása van – ezt a tulajdonságát bélfertőzések illetve légúti megbetegedések esetén használhatjuk ki. Ezenkívül még:

Az allicin nagyon erős antibiotikum. Még 1:125 000-es hígításban is gátolja számos baktérium szaporodását, még a tífusz kórokozójáét is. Ezt Louis Pasteur már 1858-ban felismerte. A friss fokhagymalevet már az első és második világháborúban is használták a sebesültek ápolásában. Az allicin antibiotikus hatása természetesen csekélyebb, mint a penicilliné, de a penicillinrezisztens baktériumok ellen is hatékony. A fokhagyma kénmentes alkotórészei, mint a scordinin és a garlicin ugyanúgy baktériumgátló hatásúak. A fokhagyma továbbá nagy mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, pl. kovasavat, káliumot, magnéziumot, kalciumot, foszfort, jódot és vasat, valamint nyomelemeket, mint a cink, mangán és szelén, ezenkívül C-vitamint (csak a friss fokhagyma), provitamin A-t, B1 és B2-vita-mint, nikotinsavamidot (= niazin vagy PP-vita-min). A tokokinin, amely a nemi hormonokhoz hasonló szerkezetű anyag, az oka, hogy a fokhagymát évezredek óta afrodiziákumként alkalmazzák.