Étrend-kiegészítő webshopot indítanál vagy gyártanál? Összegyűjtöttük a szükséges TEÁOR és ÖVTJ kódokat, valamint a végzettségi és engedélyezési követelményeket.
Az étrend-kiegészítő piacra való belépés egyik első, adminisztratív mérföldköve a tevékenységi körök pontos meghatározása. Sokan csak egy "adminisztrációs púpnak" tekintik a hátukon, pedig a rosszul megválasztott TEÁOR vagy ÖVTJ kódok később komoly fejfájást okozhatnak az adózásban, a pályázatoknál vagy a hatósági ellenőrzések során.
A magyar jogszabályi környezet különbséget tesz a gyártás (előállítás) és a forgalmazás (kereskedelem) között. Míg az egyik „csak” kereskedelmi tevékenységnek minősül, a másik szigorú élelmiszerbiztonsági engedélyekhez kötött ipari folyamat. Ebben a cikkben tisztázzuk a fogalmakat, és listázzuk azokat a kódokat, amelyekkel jogszerűen elindíthatod a vállalkozásodat, legyen szó saját márkás gyártásról vagy egy webáruház üzemeltetéséről.
Mielőtt a konkrét számokba és kódokba mélyednénk, tisztáznunk kell, kinek melyik rendszerre van szüksége. A két fogalom a tevékenységek osztályozását jelenti, de más vállalkozási formákhoz kapcsolódnak.
– TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere): Ez a cégjogi kategória. Ha Kft.-t, Bt.-t vagy Zrt.-t alapítasz, akkor a TEÁOR '08-as kódokat kell használnod a létesítő okiratban. Ezek általában 4 számjegyű kódok.
– ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke): Ez az egyéni vállalkozókra vonatkozik. A rendszer alapja a TEÁOR, de ez egy részletesebb, 6 számjegyű bontás. Az első 4 számjegy gyakran megegyezik a TEÁOR kóddal, az utolsó kettő pedig specifikálja a tevékenységet.
Fontos szabály: A tevékenységi köröket a NAV felé be kell jelenteni. A főtevékenység az, amiből a vállalkozás legnagyobb bevétele származik, de tetszőleges számú melléktevékenység is felvehető. Érdemes minden olyan kódot felvenni induláskor, ami a jövőben releváns lehet (pl. nagykereskedelem a kiskereskedelem mellé).
Az alábbiakban csoportosítva találod a leggyakoribb kódokat. Mivel az étrend-kiegészítő jogilag élelmiszernek minősül, így az élelmiszeripari és -kereskedelmi kódok lesznek a mérvadóak.
Ha „csak” eladod a terméket (akár saját márkás, bérgyártott terméket, akár más gyártóét), ezekre lesz szükséged.
Webáruházas értékesítés (csomagküldés):
Ez a leggyakoribb induló modell.
– TEÁOR: 4791 – Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
– ÖVTJ: 479102 – Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
Fizikai bolti értékesítés (szaküzlet):
Ha bioboltot vagy vitamin szaküzletet nyitsz.
– TEÁOR: 4729 – Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem
– ÖVTJ: 472901 – Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem m.n.s.
Nagykereskedelem:
Ha nem (csak) a végfelhasználóknak, hanem viszonteladóknak (boltoknak, patikáknak) is értékesítesz.
– TEÁOR: 4638 – Egyéb élelmiszer nagykereskedelme
– ÖVTJ: 463801 – Egyéb m.n.s. élelmiszer-nagykereskedelem
Ügynöki tevékenység:
Ha nem veszed meg az árut, csak közvetíted az üzletet (pl. dropshipping bizonyos formái vagy üzletkötés).
– TEÁOR: 4617 – Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme
– ÖVTJ: 461701 – Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme
Ha te végzed a fizikai gyártást (keverés, kapszulázás, dobozolás), akkor ipari kódra van szükséged.
– TEÁOR: 1089 – M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása
– ÖVTJ: 108902 – Étrend-kiegészítő, illetve gyógynövény tartalmú étrend-kiegészítő gyártása
Megjegyzés: A "m.n.s." rövidítés azt jelenti: máshova nem sorolt. Mivel nincs külön "vitamin gyártás" főcsoport, ezért az egyéb élelmiszerek közé tartozik.
A kereskedelmi tevékenység Magyarországon alapesetben bejelentésköteles, és nem engedélyköteles. Ez egy fontos jogi különbség.
Ha webshopot indítasz vagy boltot nyitsz, a következő lépéseket kell tenned:
Jegyző: A székhely szerinti önkormányzat jegyzőjénél be kell jelenteni a kereskedelmi tevékenységet.
Nébih (FELIR): Mivel élelmiszert árulsz, regisztrálnod kell a Nébih rendszerébe, hogy megkapd a FELIR azonosítót. Ez alapfeltétel.
NNGYK (notifikáció): Ez nem a cégre, hanem a termékre vonatkozik. Minden forgalmazott étrend-kiegészítőt be kell jelenteni az NNGYK-nál (régi OGYÉI) a piacra lépés napján.
Tehát a forgalmazáshoz nem kell előzetes hatósági engedélyt kérni, csak be kell jelenteni, és be kell tartani a szabályokat.
Engedélykötelességről gyártás esetében beszélhetünk Ha te magad (vagy cégeden, gyáradon belül) akarod összekeverni a porokat, vagy kapszulázni az anyagokat, az már élelmiszer-előállításnak minősül.
Ebben az esetben:
– Az üzemnek meg kell felelnie szigorú higiéniai előírásoknak.
– Rendelkezni kell működési engedéllyel, amit a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (járási hivatal / Nébih) ad ki helyszíni szemle után.
– Ki kell építeni és működtetni kell a HACCP rendszert.
Fontos kivétel a bérgyártás. Ha van egy saját márkád, de a terméket egy bérgyártó állítja elő (aki rendelkezik az engedélyekkel), neked nem kell gyártási engedély. Te ebben az esetben kereskedőnek minősülsz, és csak a forgalmazásra vonatkozó bejelentési kötelezettségeid vannak. Ezért választja a legtöbb kezdő vállalkozás a bérgyártást.
Ez a terület változott a legnagyobbat az elmúlt években, és sok a tévhit.
A 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet jelentősen deregulálta a kereskedelmi tevékenységek végzéséhez szükséges képesítési követelményeket.
Jelenleg az étrend-kiegészítők csomagküldő (webshop) vagy bolti kiskereskedelmi értékesítéséhez nem ír elő a jogszabály kötelező, államilag elismert szakképesítést (mint régen a "bolti eladó" vagy "kereskedő" végzettség).
– A gyakorlatban: Bárki indíthat étrend-kiegészítő webshopot speciális papír nélkül.
– A csapda: Bár végzettség nem kell, a szaktudás elvárás. A fogyasztóvédelmi és élelmiszerjogi előírások (pl. jelölés, állítások) ismerete a vállalkozó felelőssége.
Itt a helyzet szigorúbb. Az élelmiszer-előállítás továbbra is szakmai felügyeletet igényel. Bár maga a cégtulajdonos (ügyvezető) lehet végzettség nélküli befektető, a gyártásért felelős személynek vagy a minőségbiztosításért felelős személynek rendelkeznie kell szakirányú végzettséggel.
Hivatalosan elfogadott végzettségek a gyártás felügyeletéhez:
– Felsőfokú: Élelmiszermérnök, vegyészmérnök, biomérnök, gyógyszerész, orvos, biológus.
– Középfokú: Élelmiszeripari technikus, vagy specifikus szakirányú (pl. tartósítóipari) technikus.
A gyártáshoz tehát nem feltétlenül a "vállalkozónak" kell papír, hanem a technológiát felügyelő alkalmazottnak vagy megbízott szakértőnek.
1. Melyik TEÁOR számot válasszam, ha csak webshopom van?
Ha kizárólag interneten keresztül értékesítesz étrend-kiegészítőket, a 4791 (Csomagküldő, internetes kiskereskedelem) a helyes főtevékenység. Érdemes mellé felvenni a 4729-et is, ha esetleg később személyes átvételi pontot vagy boltot nyitnál.
2. Kell-e végzettség étrend-kiegészítő webshop indításához?
A jelenlegi jogszabályok, különös tekintettel a 34/2021. (VII. 26.) ITM rendeletre, nem írnak elő kötelező kereskedelmi szakképesítést az étrend-kiegészítők online forgalmazásához.
3. Mi a különbség a 4729 és a 4773 TEÁOR között?
A 4729 az "Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem" (ide tartoznak a vitaminboltok, bioboltok), míg a 4773 a "Gyógyszer-kiskereskedelem" (patikák). Mivel az étrend-kiegészítő élelmiszernek minősül, és nem gyógyszernek, ezért a 4729 a helyes kód a legtöbb vállalkozás számára.
4. Ha bérgyártatok, kell-e a 1089-es gyártási kódot használnom?
Nem. Ha bérgyártóval dolgozol, te kereskedelmi tevékenységet végzel (a készterméket adod el), nem gyártást. Így a 1089-es kódra és a hozzá tartozó szigorú Nébih/HACCP gyártási engedélyekre nincs szükséged, csak a kereskedelmi kódokra (4791, 4638).
5. Hol kell bejelenteni az étrend-kiegészítő forgalmazását?
A vállalkozás indításakor a helyi jegyzőnél és a Nébih-nél (FELIR szám igénylése) kell bejelentkezni. Magát a terméket pedig az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) rendszerében kell notifikálni (bejelenteni) a forgalmazás megkezdésekor.
– https://nngyk.gov.hu/hu/
– https://portal.nebih.gov.hu/felir-kereso