Az étrend-kiegészítők népszerűsége folyamatosan növekszik, ugyanakkor számos esetben nem érik el a várt biológiai hatást. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a hatóanyag „rossz” lenne – hanem hogy a biohasznosulás, dózis, szervezeten belüli interakciók, egyéni fiziológia és a termék minősége meghatározó tényezők. Tudományos vizsgálatok alapján az alábbiakban foglaljuk össze a leggyakoribb okokat, amiért egy étrend-kiegészítő nem hat úgy, ahogy azt a fogyasztó várná el.

1. A szabályozás és tudományos bizonyítékok hiánya

Az étrend-kiegészítők többsége nem esik át olyan szigorú vizsgálatokon (viszont lényegesen szigorúbbak az elvárások összehasonlítva az élelmiszerekkel), mint a gyógyszerek – sem hatékonyság, sem biztonság tekintetében előzetes klinikai tesztelés nem kötelező a piacra kerülés előtt. Ez azt jelenti, hogy sok termék esetében:

• Nincs előírva randomizált, kontrollcsoportos vizsgálat, ami igazolná a hatást;
• A termék hatékonysága inkább marketingalapú, mint tudományosan alátámasztott.
  A jelenlegi szabályozási környezet ezt teszi lehetővé, ami miatt a hatékonyság kevésbé garantált [1].

2. Biohasznosulási korlátok és egyéni fiziológiai különbségek

Még akkor is, ha egy hatóanyag potenciálisan hatékony, több lépésben „lemorzsolódhat” a hatása:

• a bélrendszerben rosszul szívódik fel,
• elbomlik a gyomorsav vagy enzimek hatására (nincs védelem, pl. formulálás ),
• vagy nem képes áthatolni biológiai membránokon, és így nem jut el a célszövetekbe megfelelő koncentrációban.

Egy hatóanyag emberi szervezetben való biohasznosulása számos tényezőtől függ, beleértve a táplálkozási szokást, bélmikrobiomot, életkort vagy gyógyszerek hatását – amelyeket klinikai táblázatok is kiemelnek, mint releváns tényezőket az étrend-kiegészítők és gyógyszerek kölcsönhatásaiban [2].

Továbbá a mikro- és makrotápanyagok biohasznosulását befolyásoló tényezők szerepe tudományosan igazolt: a food matrix [3], a vitamin formája és az egyéni fiziológiai állapot döntően meghatározza a felszívódást [4].

3. Interakciók és nem megfelelő kombinációk

Az étrend-kiegészítők hatását más tényezők gátolják:

• gyógyszerekkel való kölcsönhatások – például bizonyos antibiotikumok csökkenthetik az ásványok felszívódását.
• táplálékkal való kölcsönhatások – például kalcium csökkentheti a vas felszívódását bizonyos körülmények között.

Ezek a mechanizmusok akadályozhatják az étrend-kiegészítők hatását anélkül, hogy maga a hatóanyag „rossz” lenne.

4. Rossz minőség, hibás címkézés vagy szennyezés

Tudományos vizsgálatok rámutatnak, hogy az étrend-kiegészítők minősége nem egységes:

• gyakran a címkében szereplő összetétel nem egyezik meg a valósággal,
• a gyártási hibák vagy szennyeződések gátolhatják a hatást, vagy akár egészségügyi kockázatot is jelenthetnek [5].

Ez különösen igaz olyan termékekre, ahol a gyártási és minőségellenőrzési szabványok nem megfelelők.

5. Nem reális elvárások és helytelen használat

A táplálékkiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet és/vagy az egészséges életmódot. Sok felhasználó:

• csodahatást vár el egyik napról a másikra,
• nem veszi figyelembe a szükséges időt a hatás kifejtésére a szervezetben,
• vagy nem követi a megfelelő adagot, időzítést, étkezési kontextust.

Ezek a pszichológiai és viselkedési tényezők is szerepet játszanak abban, hogy miért tűnhet egy étrend-kiegészítő hatástalannak.

Összegzés

Egy étrend-kiegészítő nem „csodapirula” – a hatékonysága attól függ, hogy:

• van-e tudományos evidencia mögötte (nem csak marketing),
• milyen mértékben képes biohasznosulni,
• hogyan hat kölcsön más tápanyagokkal (beleértve más étrend-kiegészítőket is) és gyógyszerekkel,
• mennyire megbízható a termék minősége és címkézése,
• és hogy reális elvárásokkal kerül-e beépítésre az életmódunkba.

A valódi hatásért nem csak a hatóanyag számít, hanem a teljes kontextus: a formulálás kérdése, a klinikai bizonyítékok és a tudatos, szakember által segített alkalmazás.

Márkák, akik már a tudatos tájékoztatást választották.

Megnézem a csatlakozás feltételeit.

Felhasznált szakirodalom:

[1] J. Antonio és mtsai. “Common questions and misconceptions about dietary supplements and the industry - What does science and the law really say?“ J. Int. Soc. Sports Nutr. 2025, 22. https://doi.org/10.1080/15502783.2025.2534128

[2] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK216072/ (elérhető: 2026.01.13)

[3] J.M. Aguilera. The food matrix: implications in processing, nutrition and health Crit. Rev. Food Sci. Nutr. 2022, 59, 3612 – 3629. https://doi.org/10.1080/10408398.2018.1502743

[4] J.D. Richards és mtsai. Micronutrient bioavailability: concepts, influencing factors, and strategies for improvement. Front. Nutr. 2025, 12, 1646750. https://doi.org/10.3389/fnut.2025.1646750

[5] M.C. Brykman és mtsai. What Should Clinicians Know About Dietary Supplement Quality? AMA J Ethics. 2022, 24, E382 – 389. DOI: 10.1001/amajethics.2022.382