Miért szedik az emberek – és mikor lehet szükség rájuk?

Az étrend-kiegészítők használatának hátterében többféle motiváció állhat:

• Mikrotápanyag-pótlás: vitamin- vagy ásványianyag-hiányok (pl. D-vitamin télen, vas, magnézium, stb.) pótlására.
• Megnövekedett igények: terhesség, fejlődés, időskor, fizikai vagy szellemi túlterheltség idején.
• Étrend-korlátok, életmód vagy környezeti tényezők miatt – pl. étkezési hiányosság, növényi alapú (vegetáriánus/vegán) étrend, napsütés-hiány okozta D-vitamin-csökkenés.
• Életminőség, egészségmegőrzés, támogatás: bár nem „gyógyszerként”, de cél lehet az egészség támogatása, bizonyos hiányállapotok megelőzése.

Fontos azonban újra kiemelni, hogy az étrend-kiegészítők nem működnek univerzális csodaszerként, azaz nem helyettesítik az egészséges étrendet és életmódot. A döntés, hogy szükséges-e valakinek kiegészítő, mindig az egyéni szükségletektől, táplálkozástól, egészségi állapottól függ.

Ugyanakkor fontos látni: a hatékonyság a forrásnál dől el. A SZNCIA koncepciója éppen ezért egyedülálló: nálunk az esszenciális étrend-kiegészítők közvetlenül a Márkatulajdonosoktól érkeznek. Ez garantálja, hogy a termék nem hánykolódik hónapokig viszonteladói raktárakban, hanem frissen, ellenőrzött forrásból kerül Önhöz.

Hogyan szabályozzák az étrend-kiegészítőket az EU-ban — és mit jelent ez a fogyasztóknak?

Ebben az egyik legfontosabb szereplő az EFSA (European Food Safety Authority, magyarul: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság). Néhány fő pont a szabályozás és biztonsági rendszer működéséről:

• Az EU-ban az étrend-kiegészítők élelmiszernek számítanak – nem gyógyszernek [1,2].
• A jogszabály (például az irányelv az étrend-kiegészítőkről) meghatározza, hogy milyen vitaminok és ásványi anyagforrások használhatók, illetve hogyan kell címkézni a termékeket [2,3]
• Az EFSA ad szakmai véleményt arról, ha új – korábban nem használt – tápanyagforrást vagy más összetevőt szeretnének bevezetni étrend-kiegészítőben. Az ilyen anyagok biztonságát, biológiai hozzáférhetőségét és lehetséges kockázatait tudományosan értékelik [4].
• A gyártóknak, forgalmazóknak kell biztosítaniuk, hogy a termékek biztonságosak, megfelelően címkézettek, és megfelelnek a tápanyag-összetételre vonatkozó szabályoknak [1].
• Az étrend-kiegészítők esetén jelenleg – uniós szinten – nincs egységes, kötelező maximális és minimális napi bevitel minden vitaminra/ásványi anyagra. Ugyanakkor az EFSA dolgozik azon, hogy megállapítsa az ún. „tolerálható felső bevitel” (UL – Tolerable Upper Intake Level) értékeket, amelyek figyelembe veszik a hosszú távú egészségre gyakorolt kockázatokat [5,6]
• Emellett az étrend-kiegészítők ugyanúgy tartalmazhatnak adalékanyagokat (pl. tabletták bevonóanyagait, színezékeket, ízesítőket), de ezek csak akkor engedélyezettek, ha az adott adalék használata jogszerű az élelmiszer-és adalékszabályozás szerint [2,3].

Mit jelent ez a fogyasztónak? Röviden: a szabályozás és tudományos vizsgálat nem a reklámfogásokról, hanem a biztonságról szól. Ha egy termék az EU piacán legálisan forgalmazható, az azt jelenti, hogy megfelelt bizonyos szabványoknak – de ez nem jelent automatikus garanciát arra, hogy az egyénnek szüksége van rá.

Milyen fő csoportjai vannak az étrend-kiegészítőknek?

Az intézményes szabályozás és gyakorlat alapján az alábbi nagyobb csoportokat különböztethetjük meg:

• Vitaminok és ásványi anyagok: A legklasszikusabb kiegészítők – pl. C-, D-, B-vitaminok, vas, kalcium, magnézium, vas, cink stb. Ezek a leggyakrabban hiányzó mikrotápanyagokat pótolják.
• Essential tápanyagok / zsírsavak, aminosavak, rostok: Olyan kiegészítések, amelyek nem feltétlen mikrotápanyag-hiány miatt hasznosak, hanem pl. étrendi egyensúly támogatására, felszívódás, emésztés vagy bizonyos fiziológiai igények miatt.
• Botanikai vagy növényi kivonatok / egyéb bioaktív anyagok: Bár ezek népszerűek, külön szabályok vonatkoznak rájuk – hiszen, ha az adott növényi összetevő nem szerepel a jól dokumentált, hagyományos tápanyag-források között, akkor az EU szabályozás szerint engedélyeztetés előtt biztonsági értékelésre szorul [7].
• „Funkcionális” kiegészítők, adalék- és segédanyagok (pl. tartósító, bevonó anyagok): Ezek nem feltétlenül tápanyagok, de a készítmény formáját, állagát, eltarthatóságát határozzák meg. Fontos, hogy csak engedélyezett adalékanyagok használhatók [3].

Mire érdemes figyelni vásárláskor vagy fogyasztáskor?

Amikor étrendkiegészítőt választasz – akár webshopban – érdemes tudatosan figyelni az alábbi szempontokra:

• Címkézés, összetevők, források átláthatósága: Nézd, hogy pontosan milyen vitamin/ásványi anyag (vagy más összetevő) van benne – nemcsak a neve, hanem a formája is (pl. vitamin C-nak lehet többféle forma). Ha növényi/különleges kivonat van, győződj meg arról, hogy van-e adat a biztonságosságáról.
• Tápanyag-mennyiség és adagolás – különösen ne lépd túl a javasolt napi bevitelt: Mivel az EU-ban még nincs egységes, kötelező maximális bevitel minden tápanyagra, az „ultra-nagy dózisú” termékeknél különösen fontos odafigyelni. Az időtartam és a teljes napi bevitel (ételből + kiegészítőből) is számít.
• Szükségesség – ne automatikusan az legyen a cél, hogy minél többet vigyél be: Az étrendkiegészítő akkor értelmes, ha célzott, tudatos pótlásra használod, nem „mindenre jó csodaszerként”.
• Biztonság, forgalmazó, megbízhatóság: Olyan forrásból vásárolj, amely megfelel az EU szabályainak, átlátható, és nem ígér irreális „csodaszereket”. Az is fontos, hogy ne dőlj be hangzatos marketing-ígéreteknek, ha nincs mögöttük tudományos bizonyíték.
• Figyelem az esetleges túlzott bevitelre, potenciális mellékhatásokra: Bizonyos vitaminok/ásványi anyagok – ha túl magas dózisban és hosszú ideig szeded – egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Összegzés – tudatos döntés, közvetlen forrásból Az étrend-kiegészítők hasznos társak, de a választás felelősség. Válassza a biztonságot és a szakértelmet.

A SZNCIA elkötelezett amellett, hogy csak a legkiválóbb, notifikált készítményeket tegye elérhetővé. Fedezze fel kínálatunkat, ahol esszenciális étrend-kiegészítőket talál, közvetlen a Márkatulajdonosoktól!

Márkák, akik már a tudatos tájékoztatást választották.

Megnézem a csatlakozás feltételeit.

Referenciák:

[1] https://www.efsa.europa.eu/hu/safe2eat/food-supplements

[2] https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/food-supplements

[3] https://food.ec.europa.eu/food-safety/labelling-and-nutrition/addition-vitamins-and-minerals_en

[4] https://www.efsa.europa.eu/en/applications/nutrient-source

[5] https://www.livsmedelsverket.se/en/business-legislation-and-control/legislation-food-business/food-supplements

[6] https://www.belabservices.com/en/post/guide-to-the-regulation-of-food-supplements-in-the-european-union

[7] https://www.efsa.europa.eu/en/applications/nutrient-source

Szerző: Pivarcsik Tamás, PhD – Gyógyszervegyész-mérnök