Tudományos megközelítésben az étrend-kiegészítők célja nem a betegségek kezelése vagy gyógyítása, hanem az étrend kiegészítése bizonyos tápanyagokkal, amelyekből az átlagos táplálkozás során hiány alakulhat ki. Ezt a megközelítést tükrözik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által értékelt egészségre vonatkozó állítások, valamint az uniós és magyar jogszabályok is, amelyek egyértelműen elválasztják az étrend-kiegészítőket a gyógyszerektől.

A pontos fogalom ismerete különösen fontos a mai információs környezetben, ahol a fogyasztók döntéseit gyakran online tartalmak befolyásolják. Egy megbízható, szakmailag megalapozott definíció segít eligazodni abban, hogy mit várhatunk reálisan egy étrend-kiegészítőtől, és mit nem. A következő fejezetekben ezért részletesen bemutatjuk az étrend-kiegészítő fogalmát jogi és tudományos szempontból, valamint azt is, milyen szerepet töltenek be ezek a készítmények az egészségtudatos életmódban.

Az étrend-kiegészítők jogi és tudományos fogalma

Jogi értelemben az étrend-kiegészítők fogalmát az Európai Unió egységesen szabályozza. Az alapot a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv adja, amely szerint az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek célja a hagyományos étrend kiegészítése, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb, táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat.

Magyarországon ez a meghatározás a 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendeletben jelenik meg, amely egyértelműen rögzíti, hogy az étrend-kiegészítők:

• élelmiszernek minősülnek,-

• nem gyógyszerek,-

• és nem tulajdonítható nekik betegségmegelőző vagy gyógyító hatás.

Tudományos szempontból az étrend-kiegészítők olyan készítmények, amelyek célzott módon biztosítanak vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat, zsírsavakat, növényi kivonatokat vagy más bioaktív anyagokat. Ezek hatásait – amennyiben egészségre vonatkozó állítás társul hozzájuk – az EFSA (European Food Safety Authority) értékeli és hagyja jóvá szigorú tudományos kritériumok alapján.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tudományos és jogi definíciók közös pontja az, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, változatos étrendet, hanem annak kiegészítésére szolgálnak. Ez az elhatárolás kulcsfontosságú mind a fogyasztói tájékoztatás, mind a szabályos forgalmazás szempontjából.

Az étrend-kiegészítők célja és funkciója

Az étrend-kiegészítők elsődleges célja az, hogy támogassák a szervezet tápanyagellátását olyan helyzetekben, amikor az étrend önmagában nem biztosít elegendő mennyiséget bizonyos összetevőkből. Ilyen állapot lehet például a fokozott fizikai vagy szellemi terhelés, egyoldalú táplálkozás, életkori sajátosságok, vagy bizonyos élethelyzetek (például várandósság, sportolás).

Funkcionális szempontból az étrend-kiegészítők:

· hozzájárulhatnak a normál élettani folyamatok fenntartásához,
· támogathatják az anyagcsere-folyamatokat,
· segíthetnek bizonyos tápanyaghiányok megelőzésében,
· vagy részei lehetnek egy tudatos, egészségorientált életmódnak.

Az EFSA által engedélyezett egészségre vonatkozó állítások pontosan meghatározzák, hogy egy adott hatóanyag milyen normál testi funkcióhoz járul hozzá, például az immunrendszer normál működéséhez, az idegrendszer megfelelő működéséhez vagy a csontozat egészségének fenntartásához. Ezek az állítások nem ígérnek gyógyulást vagy kezelést, hanem kizárólag megalapozott, tudományosan igazolt szerepeket írnak le.

Lényeges különbség az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között, hogy míg a gyógyszerek célja egy meglévő betegség kezelése vagy megelőzése, addig az étrend-kiegészítők funkciója a normál egészségi állapot támogatása. Ez a különbség nemcsak jogi, hanem fogyasztóvédelmi szempontból is alapvető jelentőségű.

Az étrend-kiegészítők tudatos alkalmazása ezért mindig a megfelelő tájékozottságon, a hiteles forrásokon és – szükség esetén – egészségügyi szakemberrel való egyeztetésen kell, hogy alapuljon.

Az OGYÉI és az NNGYK szerepe az étrend-kiegészítők felügyeletében

Magyarországon az étrend-kiegészítők hatósági felügyelete az elmúlt években átalakult. Korábban az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) látta el az étrend-kiegészítők bejelentésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, azonban ez a hatáskör átkerült az NNGYK-hoz.

Az OGYÉI 2023. augusztus 1-től a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ részeként működik tovább.

Jelenleg az étrend-kiegészítők:
· bejelentése (notifikációja)
· összetételének jogszabályi ellenőrzése
· címkézés és kommunikáció vizsgálata

a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hatáskörébe tartozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek. Az NNGYK nem jóváhagyja a termékeket, hanem azt vizsgálja, hogy:

· az összetevők megfelelnek-e az uniós és hazai jogszabályoknak,
· nem tartalmaznak-e tiltott vagy kockázatos anyagokat,
· valamint hogy a termék kommunikációja nem sugall-e gyógyhatást.

Az OGYÉI ezzel párhuzamosan továbbra is kulcsszereplő a magyar egészségügyi hatósági rendszerben, különösen:
· a gyógyszerek,
· a gyógyszer-nagykereskedelem,
· és az egészségügyi termékek szabályozásának területén.

A két intézmény szerepe tehát elkülönül, de egymást kiegészítve szolgálják a fogyasztók biztonságát és a jogszerű piac működését.

Az NNGYK kiemelten figyel az egészségre vonatkozó állításokra is. Fellép azokkal a termékekkel szemben, amelyek:
· betegségek megelőzésére vagy kezelésére utalnak,
· tudományosan nem igazolt ígéreteket tesznek,
· vagy megsértik az uniós Health Claims szabályozást.

Ez a hatósági kontroll elengedhetetlen ahhoz, hogy az étrend-kiegészítők piaca átlátható, hiteles és a fogyasztók számára biztonságos maradjon.

Az étrend-kiegészítők összetétele és formái: Miből állnak és hogyan szedhetők?

Az étrend-kiegészítők összetétele szigorú jogszabályi és szakmai keretek között mozog. A készítmények tartalmazhatnak vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat, zsírsavakat, növényi kivonatokat, valamint egyéb, élettani hatással rendelkező anyagokat, koncentrált formában.

A vitaminok és ásványi anyagok esetében kizárólag olyan vegyületek alkalmazhatók, amelyeket az Európai Unió vonatkozó rendeletei engedélyeznek. Az adagolásnak igazodnia kell a tudományosan meghatározott biztonságos beviteli szintekhez, figyelembe véve a napi ajánlott beviteli értékeket (NRV).

Formájukat tekintve az étrend-kiegészítők többféle kiszerelésben érhetők el, például:
· kapszula
· tabletta
· por
· folyadék
· csepp
· rágótabletta

A különböző formák célja elsősorban a kényelmes adagolás és a pontos dózis biztosítása. Tudományos szempontból nincs általános szabály arra, hogy melyik forma „jobb”, mivel a felszívódás és a hasznosulás az adott hatóanyag kémiai tulajdonságaitól is függ.

A szedés módját minden esetben a termék címkéjén feltüntetett adagolási javaslat határozza meg, amelynek betartása kiemelten fontos. Az étrend-kiegészítők túlzott vagy nem rendeltetésszerű fogyasztása nem növeli automatikusan a hatékonyságot, sőt bizonyos esetekben kockázatot is jelenthet.

Ezért a szakmai ajánlások szerint az étrend-kiegészítők alkalmazása mindig:
· tudatos döntésen,
· hiteles információkon,
· és szükség esetén szakemberrel való egyeztetésen alapuljon.

Márkák, akik már a tudatos tájékoztatást választották.

Megnézem a csatlakozás feltételeit.

Források

[1] https://european-union.europa.eu/institutions-law-budget/institutions-and-bodies/search-all-eu-institutions-and-bodies/european-food-safety-authority-efsa_hu
[2] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex:32002L0046
[3] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400037.esc
[4] https://ogyei.gov.hu/
[5] https://nngyk.gov.hu/hu/
[6]https://ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_

felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_

Szerző: Cellár László Linkcsomag.hu