Az aminosavak az élő szervezetek egyik legalapvetőbb építőkövei: nélkülük nincs fehérje, enzim, hormon, izomműködés vagy sejtszintű szabályozás. Bár gyakran sporttáplálkozási kontextusban kerülnek elő, biológiai jelentőségük messze túlmutat az izomépítésen. A modern biokémia és élettan szerint az aminosavak kulcsszerepet játszanak az anyagcserében, az idegrendszeri működésben és az immunválaszban is.

Mik azok az aminosavak? – alapfogalmak

Az aminosavak olyan szerves molekulák, amelyek egy aminocsoportot (–NH₂), egy karboxilcsoportot (–COOH) és egy oldalláncot (R-csoport) tartalmaznak egy központi szénatomhoz kapcsolódva.

Az oldallánc szerkezete határozza meg:

• az aminosav kémiai tulajdonságait (polaritás, töltés),
• valamint azt, hogy a kialakult fehérje milyen térszerkezetet vesz fel.

A fehérjék építőkövei

Az emberi szervezetben 20 standard proteinogén aminosav vesz részt a fehérjék felépítésében. Ezek peptidkötésekkel kapcsolódnak össze, és így jönnek létre a fehérjék, amelyek többek között:

• enzimekként katalizálják a biokémiai reakciókat,
• receptorokként jelátvitelt biztosítanak,
• strukturális elemek (pl. kollagén, aktin),
• szállítófehérjék (pl. hemoglobin).

A fehérjék funkcióját nemcsak az aminosav-összetétel, hanem a térbeli feltekeredés (protein folding) is meghatározza.

Esszenciális és nem esszenciális aminosavak

Esszenciális aminosavak

Ezeket az emberi szervezet nem vagy csak elégtelen mértékben tudja előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni. Ide tartozik például:

• leucin,
• izoleucin,
• valin,
• lizin,
• metionin.

Nem esszenciális aminosavak

A szervezet képes szintetizálni őket, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé fontosak (pl. glutamin, glicin).

Anyagcsere és energiafolyamatok

Az aminosavak nemcsak fehérje-építő elemek, hanem anyagcsere-intermedierek is:

• részt vesznek a glükoneogenezisben,
• hozzájárulhatnak az energiaellátáshoz éhezés vagy intenzív terhelés során,
• nitrogénforrásként szolgálnak más biomolekulák (pl. nukleotidok) szintéziséhez.

Különösen a elágazó láncú aminosavak (BCAA) metabolizmusa kapcsolódik szorosan az izomszövethez.

Idegrendszer és jelátvitel

Számos aminosav vagy származéka neurotranszmitterként vagy neurotranszmitter-előanyagként működik:

• glutamát – fő serkentő ingerületátvivő,
• glicin – gátló neurotranszmitter,
• triptofán – szerotonin prekurzor,
• tirozin – dopamin és noradrenalin prekurzor.

Ezért az aminosav-egyensúly közvetlen hatással lehet a hangulatra, stresszválaszra és kognitív funkciókra.

Immunrendszer és regeneráció

Egyes aminosavak – például glutamin, arginin, cisztein – kiemelt szerepet játszanak:

• az immunsejtek energiaellátásában,
• az antioxidáns rendszerben (glutation),
• a sebgyógyulásban.

Stressz, betegség vagy sérülés esetén ezek az aminosavak feltételesen esszenciálissá válhatnak, mert a szervezet igénye meghaladja a szintézis kapacitását.

Összegzés – miért alapvetőek az aminosavak?

Az aminosavak:

• a fehérjék alapegységei,
• az anyagcsere központi szereplői,
• az idegrendszeri működés kulcselemei,
• nélkülözhetetlenek az immunvédelemben és regenerációban.

Biológiai jelentőségük nem szűkíthető le étrend-kiegészítőkre: az aminosavak az élet molekuláris infrastruktúráját alkotják, és a modern élettudomány egyik alappillérét jelentik.

Márkák, akik már a tudatos tájékoztatást választották.

Megnézem a csatlakozás feltételeit.

Ajánlott szakirodalom:

B. Alberts és mtsai. (2015). Molecular Biology of the Cell (6th ed.). Garland Science.

WHO/FAO/UNU Expert Consultation. (2007). Protein and amino acid requirements in human nutrition. WHO Technical Report Series No. 935. World Health Organization.

J.T. Brosnan és mtsa. Branched-Chain Amino Acids: Enzyme and Substrate Regulation. J. Nutr. 2006, 136, 207S–211S. https://doi.org/10.1093/jn/136.1.207S

J.D. Fernstrom. Dietary amino acids and brain function. J. Am. Diet. Assoc. 1994, 94, 71–77. https://doi.org/10.1016/0002-8223(94)92045-1

P. Li és mtsai. Amino acids and immune function. Br. J. Nutr. 2007, 98, 237–252. https://doi.org/10.1017/S000711450769936X