A régió hat országát összevetve Magyarországon a legmagasabb az abortuszok aránya. A különbség a 15-19 éves lányoknál a legnagyobb: körükben ezer főre vetítve kétszer annyi abortusz jut, mint a második helyen álló Romániában. Az adatokat annak apropóján néztük meg, hogy az esemény utáni tabletta hamarosan vény nélkül lesz kapható. A számok ugyanakkor azt is mutatják, hogy az abortuszok alakulását nem egyetlen tényező határozza meg.
A kormány 2026. november 12-én jelentette be, hogy a 14. életévüket betöltöttek a jövőben orvosi vény nélkül, közvetlenül a gyógyszertárban válthatják ki az esemény utáni tablettát. A tablettát személyesen kell átvenni, és a kiadás előtt a gyógyszerész egy rövid kérdőív alapján négyszemközti konzultációt tart. 14 év alatt továbbra is orvosi vény kell. A kormány közleménye azt is kiemeli, hogy az esemény utáni tabletta nem abortusztabletta: a terhesség megelőzésére szolgál, nem a megszakítására (Kormany.hu). A cikk írásakor a szabályt tartalmazó rendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ezért a hatálybalépés napja még nem ismert.
Az Európai Unió legtöbb tagállamában a tabletta már évek óta vény nélkül kapható. A szomszédos uniós országok közül Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Szlovéniában legkésőbb 2015 óta mindkét típusa recept nélkül vásárolható. A bejelentés után a vita leginkább a 14-19 évesek körül forgott, ezért külön is megnéztük ezt a korosztályt. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan áll Magyarország az abortuszok terén a régió más országaihoz képest, és mit mutatnak az elmúlt két évtized számai.
2023-ban Magyarországon a 15-49 éves nők körében ezer főre 9,9 abortusz jutott. Ez a legmagasabb érték a vizsgált hat ország közül, amelyek adatai megbízhatóan összevethetők. Magyarország egyben az egyetlen közülük, ahol abban az évben az esemény utáni tablettához vény kellett.
| Ország | Abortuszok száma | Ezer 15-49 éves nőre jutó abortusz, 2023 | Esemény utáni tabletta 2023-ban |
|---|---|---|---|
| Magyarország | 21 136 | 9,9 | vényköteles |
| Románia | 29 893 | 7,4 | vény nélkül |
| Szlovénia | 3 028 | 7,1 | vény nélkül |
| Csehország | 15 088 | 6,4 | vény nélkül |
| Szlovákia | 5 910 | 4,8 | vény nélkül |
| Horvátország | 3 015 | 3,8 | vény nélkül |
Az abortuszok és a nők száma az Eurostat hivatalos adata. Az ezer nőre jutó arányt ezekből az Szncia.hu számolta ki, mert az Eurostat saját mutatója a 10-54 éves nőkre vonatkozik. A tabletta státusza az ECEC országoldalai alapján.
Ausztria, Lengyelország, Szerbia és Ukrajna kimaradt az összevetésből, mert az adataik nem vethetők össze a többiével. Ennek okát a cikk végén külön leírjuk. Szerbiában és Ukrajnában azonban a bizonytalanabb adatok is a magyarnál alacsonyabb arányt mutatnak.
A különbség a legfiatalabb korosztályban a legnagyobb. 2022-ben, amelyre mind a hat országból van korcsoportos adat, Magyarországon a 15-19 éves lányok körében ezer főre 11,2 abortusz jutott. A második helyen álló Romániában ez a szám 5,0, Horvátországban 2,0 volt.
| Ország | A 15-19 évesek abortuszainak száma, 2022 | Ezer 15-19 éves lányra jutó abortusz, 2022 | Esemény utáni tabletta 2022-ben |
|---|---|---|---|
| Magyarország | 2 647 | 11,2 | vényköteles |
| Románia | 2 517 | 5,0 | vény nélkül |
| Csehország | 910 | 3,7 | vény nélkül |
| Szlovénia | 162 | 3,5 | vény nélkül |
| Szlovákia | 383 | 3,0 | vény nélkül |
| Horvátország | 184 | 2,0 | vény nélkül |
Az abortuszok és a lányok száma az Eurostat hivatalos adata, az ezer főre jutó arányt ezekből az Szncia.hu számolta ki.
A különbséget a darabszámok mutatják a legjobban. 2022-ben Magyarországon 2 647, Romániában 2 517 abortuszt rögzítettek a 15-19 éves lányok körében, holott Romániában több mint kétszer annyi ilyen korú lány él: 505 796, nálunk 237 126.
2010-ben még Romániában volt magasabb az arány: a 15-49 éves nők körében ezer főre 21,4 abortusz jutott, nálunk 17,0. A román arány azonban gyorsabban csökkent, és 2017 óta Magyarországé a legmagasabb a hat ország közül. A 15-19 éveseknél ez már 2012-ben megtörtént.
A 15-19 éves lányok abortuszaránya 2010 és 2022 között Magyarországon 32 százalékkal csökkent, 16,4-ről 11,2-re. Romániában ugyanebben az időszakban 72 százalékkal, 17,7-ről 5,0-ra. Magyarország tehát nem azért került az élre, mert nálunk nőtt volna az arány, hanem mert máshol gyorsabban csökkent.
A KSH adatai szerint Magyarországon 2005-ben 48 689, 2025-ben 20 411 terhességmegszakítás történt. A 15-49 éves nők körében az ezer főre jutó arány 19,9-ről 9,9-re, vagyis a felére csökkent, a 15-19 éveseknél 18,1-ről 10,6-ra (KSH). A csökkenés végig olyan időszakban zajlott, amikor az esemény utáni tablettához orvosi vény kellett.
Az utolsó években megállt a csökkenés: a teljes arány 2024-ben 9,6, 2025-ben 9,9 volt, a 15-19 éveseknél 10,4, illetve 10,6 (KSH).
Az összevetésben Magyarország az egyetlen ország, ahol a tablettához vény kellett. Ebből azonban nem következik, hogy a magasabb arány a vénykötelezettség miatt van. Az abortuszok számát sok minden befolyásolja: a szexuális nevelés, a rendszeres fogamzásgátlás elterjedtsége és ára, a vallási és kulturális közeg, az abortusz szabályozása, és az is, hogyan gyűjtik az adatokat az egyes országokban. Ezek a hat országban mind különböznek, és a statisztikákból nem választható szét, melyik mennyit számít.
Az időbeli adatok sem mutatnak egyértelmű összefüggést. Magyarországon az arány 2015 előtt és után is hasonló ütemben, évi kb. 4-5 százalékkal csökkent. A 2015-ben vény nélkülire váltó országokban vegyes a kép: Csehországban, Romániában és Szlovéniában a váltás után gyorsabb lett a csökkenés, Horvátországban viszont 2016 és 2019 között nőtt az arány.
Kétféle esemény utáni tabletta van forgalomban: a levonorgesztrel (LNG) és az ulipriszal-acetát (UPA) hatóanyagú. Az Európai Bizottság 2015 januárjában az egész EU-ban vény nélkülire módosította az UPA-t tartalmazó ellaOne engedélyét (EMA). Magyarország ezt nem vette át: a kormány 2015. január 16-án bejelentette, hogy betegbiztonsági okokból minden esemény utáni tabletta vényköteles marad (MTI, az ECEC archívumában). A 2026-os bejelentés általánosságban az esemény utáni tablettáról szól, a hatóanyagot nem nevezi meg.
Lengyelország az egyetlen a vizsgált országok közül, ahol visszavezették a vénykötelességet. Ott az UPA hatóanyagú tabletta 2015 áprilisa és 2017 júliusa között vény nélkül volt kapható, azóta ismét vényköteles. 2024 májusa óta egy kísérleti programban egyes gyógyszertárakban gyógyszerész is felírhatja, 15 év felett (Dz.U. 2017 poz. 1200, Dz.U. 2024 poz. 662).
| Ország | Levonorgesztrel (LNG) | Ulipriszal (UPA) |
|---|---|---|
| Magyarország | vényköteles | vényköteles |
| Ausztria | vény nélkül (2009 óta) | vény nélkül (2015 óta) |
| Szlovákia | vény nélkül | vény nélkül (2015 óta) |
| Románia | vény nélkül | vény nélkül (2015 óta) |
| Horvátország | vény nélkül (2015 október óta, 16 év felett) | vény nélkül (2015 április óta) |
| Szlovénia | vény nélkül (16 év felett) | vény nélkül (2015 óta) |
| Csehország | vény nélkül (2011 december óta, 17 éves kortól) | vény nélkül (2015 április óta) |
| Lengyelország | vényköteles | vényköteles (2015-2017 között vény nélkül volt) |
| Szerbia | vény nélkül | vényköteles |
| Ukrajna | vényköteles | vényköteles |
A táblázat a 2026 novemberi állapotot mutatja. Magyarországon a bejelentett változás még nem lépett hatályba. Forrás: az európai sürgősségi fogamzásgátlási konzorcium (ECEC) országoldalai és 2022-es összesítője, az osztrák (BASG) és a horvát (HALMED) gyógyszerhatóság, valamint a lengyel jogszabályok. Ahol nincs év, ott a váltás pontos idejére nem találtunk megbízható forrást, de 2015-ben már vény nélkül volt kapható.
Négy ország adatai nem vethetők össze a többiével. Ausztria nem vezet hivatalos, összesített abortuszstatisztikát (osztrák parlament). Lengyelországban az abortusz szinte teljesen tiltott, a hivatalos szám, 2023-ban 425 eset, csak a legálisan végzett beavatkozásokat tartalmazza. Szerbiában az Eurostat és a WHO számai 2017 óta jelentősen eltérnek, Ukrajnáról pedig 2022 óta nincs összevethető adat.
Az országok összevetéséhez az Eurostat két hivatalos adatsorát használtuk: a legálisan végzett művi abortuszok számát az anya kora szerint, és a női népesség január 1-jei létszámát korcsoportonként. Az ezer főre jutó arányokat ezekből mi számoltuk ki: az összes abortuszt a 15-49 éves nők számára, a 15-19 évesek abortuszait a 15-19 éves lányok számára vetítve. Saját számításra azért volt szükség, mert az Eurostat saját abortuszrátája a 10-54 éves nőkre vonatkozik, ami nem egyezik a magyar KSH szokásos 15-49 éves bontásával.
Az összevetés éve 2023, illetve a 15-19 éveseknél 2022, mert ezek a legfrissebb évek, amelyekre mind a hat országból van adat. A magyar idősornál a KSH adatait használtuk, amelyek 2025-ig elérhetők. A KSH és az Eurostat adataiból számolt magyar értékek egyes években egy tizeddel eltérnek, a 15-19 éveseknél 2022-ben például 11,1 és 11,2. A jogi helyzetet az ECEC országoldalai, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) dokumentumai, nemzeti gyógyszerhatóságok közleményei és jogszabályok alapján rögzítettük.
Az adatok megfigyelésesek, ok-okozati összefüggést nem mutatnak ki. Az elemzést az Szncia.hu készítette.